Bármennyit is alakul vagy változik körülöttünk a világ, a Forma-1 nagy valószínűséggel mindig is föld legerősebb autósport sorozata marad. Lehet szeretni, lehet utálni, ne adj’ isten el lehet fordulni tőle, de közömbösnek maradni vele kapcsolatban? Aligha…
Ahol van napos oldal, ott sajnos létezik árnyas is, így jelen cikkünkben azt az öt dolgot boncolgatjuk, amely hétről hétre valószínűleg százmilliókat idegesít és frusztrál:
1.Egyeduralom
Ha van valami, ami ebben a sportágban igazán kiábrándító, az a versengés totális hiánya. Nincs annál rosszabb, mint amikor az ember már előre tudja a hétvégi nagydíj első három helyezettjét. Persze, régen is volt példa egy-egy erős sorozatra, sőt (emlékezettek csak vissza), Michael Schumacher vagy Sebastian Vettel idején is sokszor a pokolba kívántuk az egészet… Ugyanakkor mégis csillant némi remény arra, hogy akár a szabályalkotók, akár valamelyik ellenfél véget vet ezeknek a dominanciáknak. Most Max Verstappentől és a Red Bulltól lehet várni a csodát a Lewis Hamilton/Mercedes éra ellenében, de a tegnapi Portugál Nagydíj óta erősen csappant ez a lelkesedés…
2.Szabályok értelmezése
Lassan már évek telnek el, de a „kettős mérce” még mindig itt van velünk. Az F1-ben lefektetett tiszta és egyértelmű szabályrendszert a Michael Masi féle tanács eléggé flexibilisen kezeli, ennek eredménye az „1 nagyobb, mint 29”, és társai, de bőven lehetne még további példákat is sorolni. Mi pedig nem szeretjük a kivételeket, még akkor sem, ha a saját kedvencünkről van szó! A szurkoló SZURKOLNI AKAR, nem bosszankodni, éppen ezért jó lenne már egy kevéske következetességet magára ölteni a ligának…
3.Eltávolodás a szurkolóktól
Sajnos a pályafutásom során már hallottam olyat sportvezetőtől, hogy „Minek ide nekünk a szurkoló? Csak hangoskodik, szemetel, és sok pénzbe kerül…”. Nos, az F1 természetesen még nem tart itt, de az tagadhatatlan, hogy NEM TETT ELEGET azért, hogy a sportág savát-borsát adó fesztiválhangulat mielőbb visszatérhessen a lelátókra. Értjük, világjárvány van, meg a többi (….), de attól még nehéz megérteni, hogy a már bevett tesztelési rendszert miért nem lehetett kiterjeszteni globálisan a drukkerekre is? Miért nem lehetett őket SZABADTÉREN, a szabályok betartása mellett beengedni mindenhová? A kérdés költői volt…
4.Politikai behódolás
A Forma-1 megítélésén sajnos NEM SEGÍTETT a BLM hisztéria, a #WERACEASONE kampány, valamint a többi negédeskedés sem… Erre a legjobb példa alighanem Lewis Hamilton személye, aki példátlan sikerszériája mellett sem egyértelműen a világbajnokság legnépszerűbb pilótája. Sőt…
Az általa oly fennkölten hiányolt sokszínűség mindig is jelen volt a száguldó cirkuszban, ellenben a kirekesztéssel és a megkülönböztetéssel – ezt nagyon jól tudja az, aki már járt valamelyik versenyhelyszín paddockjában. Kevés nemzetközibb, elfogadóbb és színesebb hely létezik ennél a világon!
5.Amerikanizálódás…
Ez talán a legkisebb probléma, de mégis fájó, és gyorsan szemet szúr. A Formula-1-re régebben a gigászok harcanként, és a férfias játékok legfőbb eposzaként tekintettünk. Nos, ezt manapság sikerült a fogyasztói „élmény” Colától ragacsos, pattogatott kukorica illatú skatulyájába gyömöszölni, ami borzasztó hiba. Néha már komoly átfedést érzek az NBA, a baseball, az amerikai foci, na meg a Formula-1 között. Részemről – és gyanítom, nem vagyok ezzel egyedül – kevesebb infógrafikát, előrejelzést, Insta posztot, helyettük sokkal több versenyt a pályára!
Fotó: Getty Images
