FansBRANDS VIP Tagság
Forma 1 VIP Tagság
Forma 1 futamértesítő

Scuderia Ferrari – Amit a Ferrariról tudni kell


A Ferrari a Formula-1 legrégebbi, legnagyobb hagyományokkal rendelkező és egyben legsikeresebb csapata.
Az egyetlen aktív csapat, mely részt vett az 1950-es első világbajnoki szezonban is.

A csapatot Enzo Ferrari alapította 1929-ben, azonban 1939-ig az Alfa Romeo autóit versenyeztette és csak később kezdtek saját autókat készíteni. A Scuderia Ferrari olasz Formula–1-es versenycsapat, a sportág eddigi legsikeresebbje, a világbajnokság kezdete 1950, óta jelen van a Formula–1-ben.

Scuderia Ferrari 2017
Scuderia Ferrari 2017

Enzo Anselmo Giuseppe Maria Ferrari – A Scuderia Ferrari atyja

A Scuderia olaszul istállót jelent, a Ferrari az alapító Enzo Ferrari nevére utal. Enzo autóversenyzőként kezdte pályafutását, kezdetben szerény sikerekkel majd 1920-ban az Alfa Romeo cég versenyautóinak konstruktőre lett. Ekkor kezdett felfelé ívelni pályafutása. 1923-ban a ravennai autóversenyen megszerezte az ágaskodó ló jelvényt ábrázoló díjat (ez volt a jele egy híres hadirepülőnek az első világháborúban), melynek jelét később autóin alkalmazta. 1929-ben megalapította saját cégét a Scuderia Ferrarit, amatőr versenyzők támogatásának érdekében, amely egyben az Alfa Romeo versenycsapata volt. 1940-ben, amikor Enzo Ferrari felismerte, hogy szeretett csapatát, a Scuderiát az Alfa Romeo be akarja olvasztani, kilépett az Alfától és visszatért csapatához.

Enzo Anselmo Giuseppe Maria Ferrari
Enzo Anselmo Giuseppe Maria Ferrari

A Ferrari emblémájának története

A Ferrari cég ábrás védjegyét a “Cavallino Rampante”, azaz az “ugró lovacska” néven emlegetik. A Ferrari emblémája egy sárga címerpajzson fekete ugró lovat ábrázol, általában egy “S” és egy “F” betű társaságában, amely a “Scuderia Ferrari” (Scuderia Ferrari) (azaz “Ferrari istálló”) név rövidítése. Az embléma tetején az olasz zászló színei – zöld, fehér, piros – láthatóak.

A ferrari ikonikus emblémája, az ágaskodó ló
A ferrari ikonikus emblémája, az ágaskodó ló

1923. június 17-én Enzo Ferrari megnyert egy Grand Prix versenyt Ravennában, a futam után találkozott Paolina grófnővel, Francesco Baracca gróf édesanyjával. Baracca első világháborús olasz hős volt, aki a légierőnél szolgált és mindig egy fekete ágaskodó lovat festetett repülőgépe oldalára. A grófnő megkérte Enzo Ferrarit, hogy fesse a lovat az autóira, mert „szerencsét hoz”. Enzo Ferrari némileg módosított az emblémán: a fekete lovat sárga címerbe helyezte, mivel a sárga volt szülővárosa, Modena színe. Baracca lovának farka még lefelé lógott, Enzo Ferrari felfelé állónak rajzolta.

Az első közúti Ferrari – Ferrari 125S

Az első közúti Ferrari, a 1,5 literes V12-es motorral szerelt 125S jelzésű modell 1947-ben készült el. A cél az volt, hogy a bevételből Enzo a „versenyistállót” a Scuderiát, támogassa. Az utcai autók is hamarosan népszerűek lettek. Ugyanis a Ferrarik karosszériáján olyan híres formatervező cégek dolgoztak, mint például a Pininfarina, a Bertone, a Ghia és a Touring. A Ferrari kultusz-autó lett a fiatal multimilliomosok körében, a kis példányszámú szériákat a hosszú várakozási idő ellenére is elkapkodták.

Az első közúti Ferrari - Ferrari 125S
Az első közúti Ferrari – Ferrari 125S

A Ferrari szereplései a Forma1-ben

Az 50-es évek – kezdeti sikerek, tragédiák sora

A Ferrari 1950-ben az idény második versenyén debütált a Formula–1-ben, a monacói nagydíjon Alberto Ascarival és Luigi Villoresivel. A Formula–1 első két évét az Alfa Romeo uralta. A Ferrari második évében, 1951-ben José Froilán González megszerezte az olasz csapat első győzelmét a brit nagydíjon. 1951 után az Alfa Romeo visszavonult a versenyzéstől, az 1952-es évet a Ferrari és Ascari uralta teljes mértékben.

A bajnokság élén három Ferraris végzett, Ascari lett a világbajnok hat győzelemmel, Farina második, Piero Taruffi harmadik helyen végzett. 1954-re bevezették az új 2.5 literes motorokat, a Ferrari új autója a Tipo 625-ös lett.

Ferrari Tipo 625 – 1954-es modell
Ferrari Tipo 625 – 1954-es modell

1956-ban Collins kettő, az ez évben Ferraris Fangio három győzelmet és egyben negyedik világbajnoki címét szerezte. 1958-ban a csapat új modellje a 246 Dino lett, mellyel Mike Hawthorn megnyerte az évi egyéni bajnoki címet. Hawthorn nem örülhetett sokáig világbajnoki címének, 1959 januárjában meghalt közúti balesetben.

Ferrari 246 Dino - 1958
Ferrari 246 Dino – 1958

Castellotti 1957 márciusában, Modenában vesztette életét, miközben a Sebringi 12 órás autóversenyre tesztelte az új Ferrarit, Alfonso de Portago autója ugyanazon év májusában a Mille Miglia versenyen Mantova közelében belerohant a tömegbe, megölve tizenkét embert. A Ferrarit ezért emberölésért megvádolták.

A 60-as évek – A sikerek folytatódnak

Az 1960-as szezon valamivel jobban sikerült, mint az 1959-es. A mezőny közepén még Willy Mairesse és Richie Ginther is versenyzett. Mairesse első-motoros, Ginther a Ferrari első középmotoros autóját vezette. A Ferrari ez évben megnyerte a Le Mans-i 24 órás autóversenyt Paul Frère és Olivier Gendebien versenyzőkkel. Giancarlo Baghetti a szezon közepén csatlakozott, aki élete első Formula–1-es versenyét azonnal megnyerte.

A Ferrari Le Mans-ban is nyert Olivier Gendebiennel és Phil Hill-lel. 1962-ben Hill és Baghetti maradtak újonc versenyzőkkel, Ricardo Rodríguezzel és Lorenzo Bandinivel kiegészülve. 1964-ben a Ferrari új modellje a nyolchengeres 158 F1 lett.

Ferrari 158 F1 – 1964
Ferrari 158 F1 – 1964

1965 az utolsó év volt a Formula–1-ben, amikor 1.5 literes motorokat lehetett használni, a Ferrari az év első felében még V8-as motorjaival versenyzett, az év második felében már 12 hengeres motorokkal indult. Ekkor a Ferrari már hetedik Le Mans-i győzelmét szerezte meg egyhuzamban. 1968 nyarán a Fiat megvásárolta 11 millió dollárért a Ferrari utcai autó részvényeit, de ennek 50%-a továbbra is a Ferrari irányítása alatt állt.

A 70-es évek – A hanyatlás időszaka

1970-ben Jacky Ickx visszatért a Ferrarihoz, csapattársa Clay Regazzoni lett. A Ferrari a Lotusszal harcolt a világbajnoki címért. Ickx megnyerte az osztrák, a kanadai és a mexikói nagydíjakat, mellyel második lett a posztumusz világbajnok Jochen Rindt mögött. A következő években a csapat ritkán ért el jó helyezéseket, futamgyőzelmeket. A hanyatlás mélypontja az 1973-as szezon volt, amikor két versenyen egy Ferrari sem vett részt.

1974-ben Enzo Ferrari befejezte a Ferrari sportautóverseny programját, Luca di Montezemolót tette meg csapatfőnöknek és Niki Laudát hozta el a csapatba, aki kétszer nyerni tudott a szezonban. Az új 312T modellel Lauda egyéni, a Ferrari konstruktőri bajnoki címet szerzett 1975-ben.

Niki Lauda úton a világbajnoki cím felé - Scuderia Ferrari 312T
Niki Lauda úton a világbajnoki cím felé –
Scuderia Ferrari 312T

1978-ra az olasz csapat versenyzőfelállása Reutemann és Gilles Villeneuve lett, miután Lauda elhagyta a csapatot, és a Brabhamhez ment. Az évet azonban fölényesen a Lotus nyerte radikális újításának köszönhetően, melynek lényege a leszorítóerő megnövelése volt. 1979-re a dél-afrikai Jody Scheckter érkezett az olaszokhoz, aki Michael Schumacher érkezéséig a Ferrari utolsó világbajnoki címét szerezte 1979-ben.

A 80-as 90-es évek

1982-re a Ferrari a világbajnoki cím legesélyesebb csapatává vált, azonban Gilles Villeneuve a belga nagydíj időmérő edzésén balesetet szenvedett és meghalt. Halála után a Ferrari autói 1996-ig a 27-28-as rajtszámot kapták, Villeneuve 1982-es rajtszámára emlékezve (kivéve 1990-t, amikor az előző világbajnok Prost érkezett a csapathoz, és ilyenkor kötelező az 1-es, 2-es rajtszám). 1988-ban, 90 évesen meghalt Enzo Ferrari, a csapat alapítója. 1989-re betiltották a turbó-motorok használatát, az olasz csapat így régi V6-os motorjait V12-es motorokra cserélte.

Ugyanebben az évben érkezett Alboreto helyére Nigel Mansell, aki az év első versenyét, a brazil nagydíjat megnyerte a Ferrarival. 1990-ben a Ferrari ígéretes versenyzőpárossal kezdett. Gerhard Berger helyére az akkori háromszoros világbajnok Alain Prost érkezett, a másik versenyző maradt, a brit Nigel Mansell.

Nigel Mansell 1990 Ferrari
Nigel Mansell 1990 Ferrari

Az év során a francia Prostot gyakran részesítették előnyben, Mansell a háttérbe szorult. Prost 5 versenyt nyert az évben, végig esélyes volt a bajnoki címre. Az utolsó versenyen azonban a bajnokságot vezető Ayrton Senna kiütötte, így mindketten kiestek, és ezzel a brazil lett az év bajnoka a McLarennel. A korábban Ferraris Gerhard Berger 1993-ban tért vissza az olaszokhoz. A Ferrari 412T-vel, melyet 1994-ben és 1995-ben is használtak, már több dobogós helyet, és négy pole pozíciót szereztek.

Ferrari 412T - 1994
Ferrari 412T – 1994

Győzelmet azonban csak kétszer arattak, Berger 1994-ben a német nagydíjon, és Alesi az 1995-ös kanadai nagydíjon. 1996-ban a Ferrari megvásárolta 30 millió dollárért az akkor kétszeres világbajnok Michael Schumachert, aki korábban a Benettonnál versenyzett. A korábbi, sokat fogyasztó V12-es motorokat a takarékosabb V10-esekre váltották. A másik új versenyző Eddie Irvine lett. A csapat ezután gyors fejlődésnek indult.

1996-ban három győzelmet könyvelhettek el, melyeket Schumacher szerezte a spanyol, a belga, és az azt követő hazai, olasz nagydíjon. A Ferrari 1996 második legjobb csapatává vált a Williams mögött. 1997-ben Schumacher sokáig vezette a pontversenyt, az utolsó, európai nagydíjon, mikor legfőbb vetélytársa, Jacques Villeneuve megelőzte, összeütköztek, a német kiesett, míg Villeneuve célba ért és ezzel ő lett a világbajnok.

1998-ra a Williams helyett a McLaren vált a Ferrari legnagyobb vetélytársává. Schumacher hatszor nyert a szezonban. Olaszországban, Enzo Ferrari 1988-as halálának évfordulóján is győzött a német.

Michael Schumacher első győzelme a Ferrari színeiben - 1996, Spanyolország
Michael Schumacher első győzelme a Ferrari színeiben – 1996, Spanyolország

Ferrari a 2000-es években – Michael Schumacher szárnyalása

2000-ben Schumacher nagy csatát vívott a McLarenes Mika Häkkinennel, ám végül a német lett a világbajnok, és ezzel a csapat első egyéni címét szerezte meg 1979 óta, mikor Jody Scheckter nyert a Ferrarival. Csapattársa Rubens Barrichello volt, aki negyedik lett a bajnokságban. 2001-ben Schumacher már 4 versennyel a szezon vége előtt megnyerte a bajnokságot, összesen 9 futamgyőzelmet aratott. Barrichello harmadik lett. A híres 2001-es A1-Ring-i eset során Barrichello néhány méterrel elengedte az akkor harmadik Schumachert, hogy több pontot szerezzen.

2002-ben ismét Schumacher és a Ferrari uralta az évet, a 17 versenyből 15-öt nyert meg a két Ferraris (Schumacher tizenegyet, Barrichello négyet), Schumacher mindegyik versenyén dobogóra állhatott. 2002-ben történt a második A1-ring-i eset, ahol Barrichello a csapat utasítására elengedte Schumachert. A német, aki nem értette miért engedték el, a dobogó legfelső fokára engedte a brazilt. Az incidens nagy felháborodást váltott ki, a Ferrari az eset után 1 millió dollár büntetést kapott, és 2003-tól betiltották a csapatutasításokat. Schumacher megszerezte ötödik világbajnoki címét, beállítva ezzel Juan Manuel Fangio rekordját. A világbajnoki cím sorsa az utolsó, japán nagydíjon dőlt el, Schumacher lett a világbajnok, két pont előnnyel Kimi Räikkönen előtt. Ezzel Michael Schumacher lett a legsikeresebb versenyző a Formula–1-ben, addigi hat világbajnoki címével.

2004-ben ismét a Ferrari dominált. Schumacher és Barrichello az első és a második helyen zárta az évet. A Ferrari könnyedén megnyerte a bajnokságot, Schumacher hétszeres világbajnok lett. 18 versenyen 15 Ferrari győzelem született. 2005-ben véget ért a Ferrari öt évig tartó sikersorozata. A sok szabályváltoztatás miatt a 2005-ös évet a 2004-es modell módosított változatával kezdték nem sok sikerrel. A harmadik, bahreini nagydíjon mutatták be az F2005-ös modellt, mely szintén alig tudta felvenni a versenyt a McLaren és a Renault csapatokkal. Bahreinben Schumacher technikai probléma miatt kiesett, amely először esett meg vele a 2001-es német nagydíj óta.

Michael Schumacher a 2005-ös Ferrari volánja mögött
Michael Schumacher a 2005-ös Ferrari volánja mögött

Az évben egyszer tudott Michael Schumacher nyerni, a ‘’csonka’’ amerikai nagydíjon, mikor a Michelines csapatok nem álltak rajthoz, és összesen hat autó volt versenyben. Az év végén Barrichello a Honda csapathoz igazolt át, Schumacher új csapattársa a brazil Felipe Massa lett. A gyenge 2005-ös év után a Ferrari 2006-os új autója a 248 F1 lett. Bahreinben Schumacher bár az élről indulhatott, csak második lett a versenyen. Malajziában az időmérő edzésen történt technikai problémák miatt csak az ötödik, hatodik helyet érte el a két Ferrari.

Michael Schumacher utolsó Ferraris versenyén - Ferrari 248 F1 – 2006
Michael Schumacher utolsó Ferraris versenyén – Ferrari 248 F1 – 2006

A japán nagydíjon Schumacher autója, miközben vezette a versenyt, meghibásodott és kiesett. Motorhiba miatt a németnek 2000 óta nem kellett kiállnia. A brazil nagydíj előtt így Schumacher 10 pontra volt az éllovas Fernando Alonsótól, és csak úgy előzhette volna meg, ha nyer, míg Alonso kiesik. Technikai problémák miatt a tizedik helyről indulhatott. Egy, a versenyen szerzett defekt miatt az utolsó helyre jött vissza, ahonnan a negyedik helyre ért fel. Alonso második, Felipe Massa első lett hazai futamán. Az évet 2005-höz hasonlóan Alonso és a Renault nyerte. Schumacher helyére 2007-re Kimi Räikkönen igazolt a Ferrarihoz.

Az új világbajnok, Kimi Räikkönen

A 2007-es szezonban a Ferrari legnagyobb konkurense a Renault visszaesését követően a McLaren lett, Fernando Alonsóval, és a brit újonc Lewis Hamiltonnal. Kimi Räikkönen az év első versenyét megnyerte az F2007-tel. Utoljára Nigel Mansell volt képes első Ferraris versenyét megnyerni.

Kimi Raikkönen a Ferrari F2007 volánja mögött
Kimi Raikkönen a Ferrari F2007 volánja mögött

A brit nagydíjon Räikkönen első lett, Massa pedig ötödik, miután az utolsó helyről jött fel, mivel lefulladt az autója a rajtrácson, és kénytelen volt a boxból rajtolni. Az esős európai nagydíjon Räikkönen az élről indulhatott, bár később kiesett a versenyből. Massa sokáig vezette a futamot, míg Alonso meg nem előzte az utolsó körökben.

A következő magyar nagydíjon a McLaren nem kaphatta meg konstruktőri pontjait, mivel az időmérő edzésen Alonso feltartotta a boxban csapattársát, aki így nem tudott még egy kört futni. Räikkönen második, míg Massa tizenharmadik lett, miután a tizennegyedik helyről rajtolhatott csak el technikai problémák miatt. A brazil nagydíj előtt Kimi 7 pont lemaradásra volt az éllovas Hamiltontól, aki a versenyen technikai hibák miatt csak a hetedik lett, Alonso a harmadik helyen ért célba, míg Räikkönen megnyerte a versenyt és a 2007-es év világbajnoka lett. Massa, aki az első helyről indult, második lett hazai futamán.

A 2007-es szezon bajnoka - Kimi Raikkönen
A 2007-es szezon bajnoka – Kimi Raikkönen

2008 első versenyén mindkét versenyző kiesett, mindketten üzemanyagnyomás-hiba miatt. Räikkönen végül egy pontot szerzett, miután Rubens Barrichellót diszkvalifikálták. A maláj nagydíjon Räikkönen nyert, a pole-pozícióból induló Massa pedig megpördült és kiesett. A verseny után többen megkérdőjelezték, hogy képes kipörgésgátló nélkül is uralni az autót. Bahreinben Massa a nagy nyomás ellenére 2. helyről indulva nyert, Räikkönen ezüstérme révén pedig az évad első kettős győzelmét ünnepelhette a csapat.

A brazil nagydíjon a hazai közönség előtt autózó Massa fölényesen győzött, míg Hamilton az utolsó kör végén felért a számára vb címet jelentő ötödik helyre. A brazil egy ponttal Hamilton mögött második lett az egyéni világbajnokságban. Räikkönen Kubicával azonos pontszámmal, de több győzelemmel harmadik lett. A Ferrari megnyerte a konstruktőri világbajnokságot 172 ponttal.

A 2009-es évben Felipe Massának súlyos balesete volt a magyar nagydíj időmérő edzésének második szakaszában, a négyes kanyar előtt egy, a Rubens Barrichello autójának, hátsó felfüggesztéséből elszabadult rugó a sisakjának ütközött. Az autóversenyző szinte fékezés nélkül csapódott a gumifalba. A budapesti Állami Egészségügyi Központban homlok- és arccsonttöréssel megműtötték, de Massa az év hátralévő részében már nem versenyezhetett. 2009. szeptember 30-án bejelentették, hogy Kimi Räikkönen szerződését óriási végkielégítéssel felbontják. A csapat a kétszeres világbajnok Fernando Alonsót szerződteti 3 évre.

Fernando Alonso és a Ferrari

A 2010-es év jól indult a csapatnak, a téli tesztek során megbízhatónak és gyorsnak mutatkozott az idei versenygép. A frissen igazolt Fernando Alonso meg is nyerte az első futamot, mögötte pedig csapattársa Felipe Massa futott be, aki a 2009-es súlyos balesete után először indult futamon.

Alonso és az első Ferraris versenye
Alonso és az első Ferraris versenye

Ausztráliában Alonso a harmadik helyről indult, de az első kanyarban Buttonnal való ütközése miatt a mezőny végére esett vissza. A maláj nagydíjon Massa hetedik lett, Alonso pedig motorhiba miatt kiesett két körrel a leintés előtt, így a brazil átvette a vezetést az egyéni pontversenyben. A kínai nagydíjon Alonso fordult el elsőként az első kanyarban, ám bokszutcaáthajtásos büntetést kapott kiugrás miatt, amivel visszaesett a mezőny végére.

A spanyol nem lett világbajnok az istállóval
A spanyol nem lett világbajnok az istállóval

Monacóban Alonso összetörte autóját a harmadik szabadedzésen, ezért az időmérőn nem tudott részt venni. A boxutcából rajtolva jó taktikával a hatodik helyen ért célba, Massa negyedik lett. Kanadában Alonso győzelmi esélyeit az új csapatok pilótái vették el, akik látványosan feltartották, s ezért a boxban előbb Hamiltonnal szemben vesztett pozíciót, majd később Button tudta megelőzni egy lassú autó miatt.

Versenyek

A Ferrari eddig összesen 723 versenyt futott le a sorozatban, 191 versenyt nyert, 208 pole pozíciót szerzett és 197 leggyorsabb kört futott. Összesen tizenhat alkalommal nyerték meg a konstruktőri világbajnoki címet és tizenöt alkalommal az egyéni világbajnoki címet.
A csapat színeiben egyéni világbajnokságot nyert versenyzők:

Alberto Ascari (1952, 1953),
Juan Manuel Fangio (1956),
Mike Hawthorn (1958),
Phil Hill (1961),
John Surtees (1964),
Niki Lauda (1975, 1977),
Jody Scheckter (1979),
Michael Schumacher (2000, 2001, 2002, 2003, 2004),
Kimi Räikkönen (2007).


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.